Minden ötödik ember a halálba eszi magát

A világ egyik vezető orvosi tudományos folyóiratában, a Lancetben jelent meg az a globális, 195 ország adatait összegző tanulmány, amelynek megállapításai szerint a Föld népességének 20 százaléka az egészségtelen táplálkozás miatt hal meg idejekorán.


A világ egyik vezető orvosi tudományos folyóiratában, a Lancetben jelent meg az a globális, 195 ország adatait összegző tanulmány, amelynek megállapításai szerint a Föld népességének 20 százaléka az egészségtelen táplálkozás miatt hal meg idejekorán.
A kutatás szerint, amelyet a Global Burden Disease 2017 (a betegségek globális terhét vizsgáló) tudományos konzorcium közreműködői készítettek, 2017-ben 11 millió korai halál volt az egészségtelen ételek számlájára írható. A közvetlen vezető halálokok a szív- és érrendszeri betegségek voltak, őket követték a daganatos megbetegedések és a II-es típusú cukorbetegség.

Az emberek étkezéséből leginkább az olajos magvak, a tej és teljes kiőrlésű gabonafélék hiányoznak, miközben cukrozott italokból, feldolgozott húsokból és sóból többet esznek a kelleténél.
Ez utóbbi volt a leggyakoribb kiváltó oka a korai haláleseteknek: a túlzott nátrumfogyasztás (főként konyhasó formájában), ezt követte a kevés teljes őrlésű gabona és a kevés gyümölcs fogyasztása. Összességében a szegényes étrend főként az egészséges táplálékok nem fogyasztása miatt bizonyult inkább károsnak, semmint az egészségtelenek túlzott fogyasztása miatt.

A 195 vizsgált ország közül a legtöbben Üzbegisztánban halnak meg az egészségtelen táplálkozás miatt, míg legkevesebben Izraelben.
A szerzők amellett érvelnek, hogy az eredményeik bizonyítják, hogy azonnali összehangolt erőfeszítésekre van szükség a táplálkozás egészségesebbé tételére világszerte, és a lépéseknek az élelmiszerellátás minden szintjére, illetve a szektort érintő szakpolitikára is ki kell terjednie.

A kutatás megerősíti azt, amit már sok éve sejteni lehetett: hogy a rossz táplálkozás minden más kockázati tényezőnél erősebb oka a korai halálozásnak

- nyilatkozta a tanulmány egyik szerzője, Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem kutatója.

További cikkek a kategóriából