Feketén-fehéren a vitaminadagolásról

Szerinted a kórházakban hány olyan beteg van, aki vitaminmérgezés miatt nyomja az ágyat? Tudsz egyáltalán ilyenről? Én sem.

Az RDA (Reccommended Dietary Allowance) pontos fordítása a javasolt napi bevitel, amely azt mutatja meg, hogy mennyi vitaminra és ásványi anyagra van szüksége az embernek nap mint nap.

Az Amerikai Táplálkozástani Intézet az 1950-es években meghatározta az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét, amelyet RDAnak (Recommended Dietary Allowance), azaz javasolt napi bevitelnek nevezett el. Természetesen ennek meghatározására számos táplálkozás-élettani, biológiai és táplálkozás-epidemiológiai kutatást végeztek el a szakemberek. Az RDA minden egyes vitaminra és ásványi sóra megadja a javasolt bevitel mennyiségét. Ennek mintájára számos ország – így hazánk is – létrehozta saját RDA értékeit, figyelembe véve többek között az ország éghajlatát és földrajzi sajátosságait, a népesség általános genetikai állományát.

Az, hogy mennyi ásványi sóra és vitaminra van szükségünk, számos tényezőtől – kortól, nemtől, fizikai aktivitástól, táplálkozási szokásoktól, szervezetünk biokémiai funkcióitól, a táplálék egyéni felhasználási képességétől – függ. Noha az RDA-értékek országonként különböznek a felsorolt változók függvényében, az józan ésszel belátható, hogy a vitamin- és ásványianyag-igény nem egzakt matematikai fogalom, hanem egyénenként is eltérhet.
 

Fontos megjegyezni, hogy a vitaminok és ásványi anyagok javasolt beviteli értékét rendkívül gyakran változtatják az előbb felsorolt – és sok egyéb – szempontok alapján. A vitaminkészítmények, táplálékkiegészítők gyártói ezekkel a változásokkal lépést tartanak, de ha egy anyag RDA-értékét időközben esetleg csökkentik, az nem jelenti azt, hogy a tegnapi vitaminod ma már mérgező. Ha változatos étrend mellett a RDA értékekhez igazított vitaminkészítményeket az adagolási útmutató szerint fogyasztod, nem fogsz kárt tenni magadban, mint ahogy akkor sem fogsz hirtelen változást tapasztalni, ha a reggeli multivitaminodat elfelejtetted bevenni. Emlékezz vissza a rövidítés feloldására és fordítására: javasolt napi bevitel. Kulcsszó a javasolt.

A vitaminkészítmények, táplálék-kiegészítők nem keverendők össze a gyógyszerekkel. Míg egy neked felírt gyógyszer beszedésének megtagadásával, vagy az előírt mennyiségnél többet beszedve azonnal nagy bajt idézhetsz elő, addig a vitaminok és ásványi anyagok hiány-túladagolás tengelye rendkívül hosszú. Ez azt jelenti, hogy nagyon távol áll egymástól a hiányt okozó nagyon kevés és a túladagolást okozó nagyon nagy mennyiség.

Fontos felismerni, hogy a Javasolt Napi Bevitel nem azonos, de még csak meg sem közelíti az engedélyezett napi beviteli maximumot, azaz a felső értéket. Sok esetben az átlagos fogyasztó is bőven a javasolt érték felett visz be néhány vitamint, akár a hétköznapi étkezései során is. A C-vitamin RDA értéke régen 60 mg volt, mely megfelel egy közepes narancsban található mennyiségnek. Mégsem aggódunk, ha a gyerek felfal egy zacskó narancsot.

Sportolói bevitel
A PDI (Performance Daily Intake = sportolói napi bevitel) fogalma meghatározza, hogy mennyi vitamint és ásványi anyagot kell fogyasztanunk akkor, ha sporttevékenységet végzünk. De mégis hogyan definiálható a sporttevékenység? Fél óra gyors séta reggelente, netán mindennapos intenzív edzéssel járó versenysport? Ki tudja. A PDI értéke éppen ezért meglehetősen nagy intervallumban mozog. A tápanyagigény sok változó függvénye, nem határozható meg egzakt módon, nehezen általánosítható és értékelhető objektíven. Az említett változók például az általános egészségi állapotunk és anyagcserénk sebessége, az izzadás mértéke, a végzett sporttevékenység fajtája, alkati adottságaink, a külső környezeti tényezők stb. Annyi azonban biztos, hogy ha sportolunk, akkor különös tekintettel kell lennünk a vitaminok és ásványi anyagok pótlására, és szinte biztos,  hogy nem egy 90 kilós sportoló vitamin igénye nem lesz összemérhető egy 75 kg súlyú átlagos, nem sportoló ember igényeivel.