Omega-3 zsírsavak: hatásosak vagy sem?

Most akkor az omega-3 zsírsavak jók valamire? Az állati jobb, mint a növényi? Egyáltalán jobb az omega-3, mint az omega-6 zsírsav?
Mi a különbség az állati és növényi omega-3 zsírsavak között?
A lehető legegyszerűbben összefoglalva: a növényi rövidebb, és kevesebb rajta a kettős kötés, mint az állatin. A kiemelt növényi forma az az alfa-linolénsav (ALA) az állatiaknál pedig az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA).

Ha növényi omega-3 zsírsavat eszek, akkor bennem állati keletkezik belőle?
Igen, viszonylag kis százalékban. Ahány kutatás, annyi eredmény, a százalékok 0 és 9,2% között mozognak. A növényi omega-3 és -6 zsírsavak egyes vélemények szerint tehát nem alakulnak át hatékonyan. Hogy mi lenne a hatékony, azt persze senki sem tudja pontosan. Mindenesetre egerekben, patkányokban is hasonló az átalakulás mértéke. Ezekről a dolgokról részletesen a második részben lesz majd szó. Az átalakulás mértéke függ az egyéni genetikától, a nemtől, mint ezt majd a harmadik részben látni fogjuk.

Milyen eddig ismert szerepük van a testünkben?
Az elsődleges szerepük talán egyértelmű: energiát szolgáltatnak. A vizsgálatok szerint, emberekben 24 óra leforgása alatt az elfogyasztott alfa-linolénsav 72%-a el oxidálódik, azaz energiává alakul, a többi omega-3 zsírsavnál is hasonló az arány.

Az omega-3 zsírsavak többszörösen telítetlenek. Egy zsírsav telítettsége a bennük található kettős kötések számától függ. A sok-sok kettős kötést tartalmazó zsírsavak egyik haszna számunkra az, hogy az ilyen zsírsavakat tartalmazó bizonyos membránalkotó lipidek rugalmasabbak, mozgékonyabbak. A sejtjeinket egy főleg zsírsavakból alkotott dupla membrán vesz körül. Ezek nem merev falak, hanem rugalmas, félig áteresztő hártyák. Mivel folyamatosan behatások érik őket, a gyakran igénybe vett részekbe, ahol nagyon rugalmasnak kell lenni, több kettős kötésekben gazdag zsírsav épül be.

A másik funkciójuk a többszörösen telítetlen zsírsavaknak, hogy jelátvivő molekulák képződhetnek belőlük, a testünk a segítségükkel képes befolyásolni az immunrendszert, az anyagcserét. Sejtjeinken belül ezek a jelátvivő molekulák még a génjeinkre is hatással vannak. Az alábbi képen egy minimális részlet látható egyetlen sejten belüli kommunikációs útvonalakról és az információközvetítő molekulákról. Az omega-3 zsírsavakból képződő jelátviteli molekulák az egész rendszernek egy kis szelete.

Milyen pozitív hatásaik vannak a növényi és állati omega-3 zsírsavaknak?
Temérdek szakirodalom született a témában, nagy részét én is átnyálaztam már az egyik diplomadolgozatom kapcsán. A rengeteg kutatási eredményből, ami következtetést tényleg le lehet vonni, az szerintem is megegyezik az EFSA, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság rendelete szerint állítható pozitív hatásokkal.

Ezek szerint növényi alfa-linolénsav (ALA):

Az ALA hozzájárul a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához.
Az EPA és DHA:

Az EPA és a DHA hozzájárul a szív megfelelő működéséhez.
A DHA pedig:

A dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a normál agyműködés fenntartásához.

A dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a normál látás fenntartásához.
Én sehol nem látok olyan állítást, hogy bármi ellen védenének... Hozzájárulnak valaminek a normál működéséhez. Ha visszaemlékszünk rá, hogy mi a szerepük a testünkben, könnyű összetenni a képet. A vérkoleszterin-szintet és a szívműködést is befolyásolja az anyagcsere vagy akár az immunrendszer. Az omega-3 zsírsavakból olyan jelátvivő molekulák képződnek, amelyek az anyagcserén és az immunrendszeren keresztül pozitívan hatnak a szívre és a koleszterin-anyagcserére. Ez biokémiailag, molekuláris biológiailag leírt, feltárt folyamat. Tény.

Az idegrendszerünk, különösen a retina sejtjei között kimagaslóan intenzív a kommunikáció. A sejtek bizonyos anyagokat, például hormonokat úgy bocsátanak ki magukból, hogy közben változik a membrán.

A sok membránváltozás igénybe veszi a sejtek borítását, jó, ha ezeken a területeken rugalmas, gyorsan alkalmazkodó a határfelület. Ehhez ugye az omega-3 zsírsavak, különösen az állati formák, nagyon jók. Ez is biológiai tény. Mikroszkóppal egyenesen meg lehet figyelni, hogy ilyen területeken gyűlnek fel.

Tehát igaz: az omega-3 zsírsavaknak vannak pozitív hatásai a szervezetükben. Viszont önmagukban nem elegek a szív- és érrendszer, az agyműködés vagy a látás fenntartáshoz. Nagyon sok másik tápanyag is van, amelyek ugyan más szerepet töltenek be vagy más módon hatnak, de ugyanolyan fontosak. Szeretnénk azt hinni, hogy az omega-3 zsírsav a legjobb befektetés, hogy ne legyen szív- és érrendszeri problémánk, pörögjön az agyunk, és ne romoljon a látásunk. Jó lenne, ha ilyen egyszerű lenne a történet, de nem az.

Az omega-3 zsírsavaknak jól leírt szerepe van az emberi szervezetben, valóban nélkülözhetetlenek.

I.A.P. - napitaptudas.blog.hu